Becker feltételezése szerint a legtöbb kommunikációs tevékenység egy vagy több társadalmi vagy interperszonális helyzetből származó üzenetelemeket kapcsol össze. Az üzenet elemek vizsgálata során kiderül, hogy lehetséges származási helyük közé tartoznak a következők: egy ismerőssel való beszélgetés részlete, egy majdnem elfeledett idézet egy évekkel ezelőtti olvasmányból, egy TV reklám részlete, vagy számos gyakran egymástól eltérő helyzet, ilyen lehet pl: befelé fordulás, vagy önvizsgálat, nyilvános vita, éttermi társalgás, álmodozás, stb.
Összefoglalva, az üzenetek elemei általában kis darabokban és terjedelemben fordulnak elő, és ezeket a következő tényezők választhatják el egymástól: időbeli eltérés, különböző bemutatási módok, változó társadalmi, vagy interperszonális helyzet, vagy a részvevők száma.
Becker mozaik modellje
Mortensen szerint „Becker komplex, összetett kommunikációs eseményeket hasonlít a befogadó tevékenységéhez, aki egy állandó változásban lévő információs kockahálózatban, vagy mozaik rendszerben mozog. A hálózat rétegei (szintjei) megfelelnek az adott információs rétegnek (szintnek). A rendszer minden eleme egy információforrást jelképez, amelyek közül némelyik nem elérhető ama felismerés eredményeként, hogy bármely ponton található olyan információ, ami a nyilvánosságtól elzárt. Más információs szintek a potenciálisan megfelelő információ rendszereknek felelnek meg.” [1]
A rendszer erősségei: Hűen ábrázolja az állandóan változó kommunikációs környezetben történő kommunikációs folyamat rendkívüli komplexitását és összetettségét
Ugyanakkor figyelembe veszi az üzenetekre adott válaszok változó természetét is. Vannak olyan helyzetek, amikor a befogadót elárasszák az információk, máskor pedig csak az információk töredéke érhető el. Az egyén eltérő helyzete és tulajdonságai is befolyásolhatják az információkkal való szembesülését, illetve azok feldolgozását. Egyesek nagy mennyiségű információhoz juthatnak rövid idő alatt, míg mások lemaradnak bizonyos információkról, vagy egyáltalán nem vesznek bizonyos információ elemeket figyelembe.
Az emberek és üzenetek közötti kapcsolatok is befolyásolhatják az információval való szembesülést, illetve annak feldolgozását. Ezek lehetnek egyszeri alkalmak, vagy többször visszatérő helyzetek. Továbbá egyes kapcsolatrendszerek meghatározott üzenetekre irányulnak, míg mások több információ egységet foglalnak magukba, vagyis, feltételeznek egy összetett kapcsolatot az üzenet és az üzenetértelmezési háttér között.
Hasznos lehet, hogy ha feltételezzük a két mozaik rendszer közötti interaktív kapcsolatot. Az egyik a modell által bemutatott az adott társadalmi helyzetben elérhető információt tételezi fel, a másik pedig a befogadó belső információ feldolgozó mozaik rendszerére utal. A belső mozaik ugyanolyan összetett, mint az amit a modell tartalmaz, de az adott személy hozza azt létre saját maga számára.
Gyengeségek: Habár a modell egy harmadik dimenziót is feltételez, nem tudja akadály nélkül figyelembe venni a kommunikációs esemény összes lehetséges dimenzióit és síkjait.
[1] Mortensen, C. David: Communication: The Study of Human Communication. New York, McGraw-Hill Book Co., 1972. Chapter 2, “Communication Models.” URL: http://www.shkaminski.com/Classes/Handouts/Communication%20Models.htm