KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   A médiakonvergencia jelensége

    A médiafajták keveredésének korszakát éljük, amikor hétköznapivá válik, hogy az interneten hallgathatunk egy rádióműsort, vagy akár televíziózhatunk is. A rendszer lényege a digitalizáció, mely lehetővé teszi a tartalmak platform‑független közvetítését, és ezzel elindítja a konvergencia folyamatát.

    Napjainkra a tömeg- és telekommunikációs formák– a digitalizáció révén – teljes mértékben informatizálódtak. Még a papír alapú médiumokat is a minőségileg döntő fázisokban digitálisan állítják elő. Az elektronikus médiumok folyamatosan állnak át az elektronikus technológiákra. Ugyanez a helyzet a legkorszerűbb telefonközpontokkal is, amelyek ma már nagy bonyolultságú számítógépekkel működnek.

    A kommunikáció kifejezés eredetileg azt jelentette, hogy jelentéssel rendelkező jelek közvetítésével átadni és közössé tenni valamit, ami személyes esetleg nyilvános. (A telekommunikáció a  előbbi míg a tömegkommunikáció az  utóbbi közlési  térnek feleltethető meg). Az új info-kommunikációs technológiák és eszközök már egyesítik és felkínálják a kommunikáció mindazon elemi funkcióit, amelyektől például a tömegmédiumok nem adtak meg számunkra. (A tömegkommunikáció körébe soroljuk az újságokat, a rádió- és tévéműsorokat, a mozielőadásokat. Újabban idesorolhatók még a tömegesen terjesztett (árusított vagy kölcsönzött) videokazetták és hanghordozók (hangkazetták, CD-k DVD-k). A tömegkommunikáció kiterjesztéseként kezd el működni a számítógépes kommunikáció, amikor az Interneten, illetve a Word Wide Weben megjelennek a tömeges hírlevelek, illetve az újságként funkcionáló Web-helyek. „Míg az itt említett jelenségek besorolása kevéssé vitatott, számos olyan kommunikációs jelenség is van, melyet a szakértők egy része a tömegkommunikációhoz sorol, más része viszont nem.” [1]

    A telekommunikációs vezeték nélküli mobil technológiák lehetővé teszik, illetve ösztönzik a távolsági kommunikációt. A mobil technológiák, egyszerre kapcsolódnak olyan rokon technológiákhoz, mint a vezetékes telefon vagy az Internet, és különböznek is tőlük. A technika mai állása már azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre láthassuk és hallhassuk kommunikációs partnerünket.

    A fentebb felsorolt új médiumok az utóbbi években feltűnő módon konvergálnak, közelítenek egymáshoz. Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva, multimédia termékek formájában új minőséget hoznak létre.

 a technológiák, a szolgáltatások és a piacok vonatkozásában egyaránt. A folyamat legnyilvánvalóbb példája az Internet, amely lényegében egymással távközlési úton összekötött számítógépekből áll és a kommunikációs szolgáltatások széles körét teszi elérhetővé.

A konvergencia az informatika, a távközlés és a média egyre szorosabb összefonódását jelenti, tehát az jelenség melynek során a tele- és a tömegkommunikációt áthatja a számítógépes vezérlés.

        Az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló Zöld Könyve szerint a konvergencia

 „különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak”, illetve „olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például telefon, televízió, és személyi számítógép”.

    Azzal, hogy a korábban elkülönült kommunikációs infrastruktúrák – a hálózatok és a felhasználói eszközök – átjárhatóvá válnak, összemosódnak az egyéni és a nyilvános kommunikációt biztosító szolgáltatások, valamint vállalati fúziókon és szövetségeken keresztül összeolvadnak a különböző információs és kommunikációs piacok.

http://www.akti.hu/tanulmany/dok/polyak_03.doc

 
Határterületek

 

 

A médiakonvergencia összetevői. A médiakonvergencia. a tele- és a tömegkommunikációs technológiák informatizálódása.

 

    A különféle akusztikus-auditív, vizuális jelek digitalizációja révén a jeltovábbítás korábban elválasztott csatornáinak egységesítése, nyitotta meg az utat a kommunikáció módjainak, technológiáinak és eszközeinek konvergenciája előtt. A jelek digitalizációja következtében azonban lehetővé vált a kommunikáló személyek azonosítása, a személyek közötti tartalmak kontrollja. A tartalmak és személyek a gép és a gépet irányító számára ellenőrizhetővé, rögzíthetővé, manipulálhatóvá, analizálhatóvá és szűrhetővé válhatnak. A kommunikáló személy és a digitalizált tartalmak kibernetikus ellenőrizhetősége, és a  kontroll gazdasági - hatalmi célokra történő felhasználása sokakban idézi fel Orwell Big Brotherjének vízióját.

    Megváltoztatja-e az ember lényegét az új elektronikus média? (Havas) tanulmányában a következő jövőképet festi:

 

 Az új infokommunikációs technológiák és eszközök integrációja nyomán folyamatos és egyre bonyolultabb interakciók sora jellemzi az ember és a gép kapcsolatát, melyek révén egyre inkább behatolnak életünk minden területébe.   A jövő embere alapvetően más időt, más teret, más valóságot érzékel majd, mint a tegnap embere.

 

 

 

Az új évezred új médiuma
A globális médiaóriások

A globális médiaóriások kialakulása veszélybe sodorja a média szabadságát. Egyes esetekben a sajtó belső szabadsága is veszélybe kerül.[2] A Rupert Murdoch tulajdonában lévő News Corporation a világ egyik leghatalmasabb médiavállalata (vö. Kunczik 1997a: 103ff). A News Corporation meghatározó szempontja a befektetések megtérülése. Semmit nem jelentenek számára az olyan értékek, mint a sajtószabadság vagy a kulturálisan „magasabb rendű” termékek. Murdoch, a lapjai szerkesztésébe beleszóló és teljes szerkesztői kontrollt követelő médiacézár kijelentette: „tulajdonosként végső soron enyém a felelősség lapjaim sikeréért vagy bukásáért. (…) Mivel egy lap sikere vagy bukása a szerkesztőségi irányvonalon múlik, miért ne szólhatnék bele, ha egyszer látom, hogyan lehetne javítani rajta.” A főként szexet, bűnügyeket és színes sztorikat közlő kiadványai minőségéről Murdoch azt mondja: „Senkinek nem tartozom számadással, csak a közönségnek. Ők mondják meg nekem, mit akarnak, és én meg is adom nekik azt, amit kérnek. Ha a közönségnek nem kellenek a meztelen nőket ábrázoló fotók, abbahagyom a közlésüket. A közönségnek panaszkodjanak, ne nekem.” Murdoch nincs egyedül véleményével. A német kereskedelmi csatorna, az RTL vezetője, Helmut Thoma így beszélt a műsorok minőségéről: „fő, hogy a hal szeresse a csali ízét. A horgász ízlése lényegtelen.”

Hiba lenne azonban egyöntetűen elítélni a kereskedelmi médiát. Nélküle ugyanis nem lett volna Watergate; sok-sok politikai botrányt robbantott ki a magántulajdonban lévő média, élén (Németországban) a legfontosabb és legsikeresebb Der Spiegellel. Az ilyen tényfeltáró újságírás nélkül Németország nem válhatott volna stabil demokráciává.

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/01_demokratikus_ujsagiras/07.html

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://hu.wikipedia.org/wiki/America_Online

 

A szöveges elméleti részek áttanulmányozása után tekintse meg az alábbi videót!

AOL Warner-fúzió

 

Szabadi Sándor: Az AOL és a Time Warner házassága (olvasmány)

A Time Warner médiabirodalma és  az AOL internetes érdekeltségeivel egyesülve az új évszázad legnagyobb média- és kommunikációs cégévé alakult.

A Time Warner tulajdonában van a Time magazin, a Warner Bros. filmstúdió, a Warner Music lemezkiadó, a Warner Books könyvkiadó, és a Turner Broadcasting, mely a CNN, a HBO és a WB tévéhálózat tulajdonosa. Az America Online világszerte 22 millió előfizetőnek szolgáltatott internetet, termékei közé tartozik az ICQ, az AOL Instant Messenger és a Netscape böngésző, és tulajdonosa a MovieFone telefonos jegyfoglaló rendszernek, továbbá a Spinner Networks és a Nullsoft zenei szoftvereket fejlesztő cégeknek is.

 

AOL és a Time Warner fúziójának szereplői

A nemzetközi üzleti élet év eleji csendjében valóságos robbanásként hatott a hét elejére időzített, legújabb amerikai cégösszeolvadás híre, mely szerint a világ legnagyobb internet-szolgáltatója, az America Online (AOL) megvásárolja a világ legnagyobb médiabirodalmát, a filmgyártást, zene-, lap- és könyvkiadást, valamint a világ legnézettebb televízióit kezében tartó Time Warnert. A cégházasság nem csupán a megmozgatott 160 milliárd dollár – Magyarország éves nemzeti jövedelmének majdnem a négyszerese – miatt kelt izgalmat az új évezred elején. Ez az első lépése a hagyományos és a technológiai média összeolvadásának. Az egyre többekben fölvetődő igazi kérdés az, hogy mit jelent a világ első média-kommunikációs óriásának létrejötte az internet-korszakban. Kétségtelen, hogy a világsajtóban a gazdaságtörténet eddigi legnagyobb üzleteként ünnepelt cégházasság eredményeként olyan, alapjaiban új médium születik, melynek emberek milliárdjaira lesz minden eddiginél erőteljesebb életformáló hatása.

Steve Case és Gerald M. Levin a cégházasság bejelentésekor. Kezükben a jövő.     Fotó: MTI

Amennyiben – a várakozásoknak megfelelően – az amerikai és európai monopóliumellenes hatóságok is jóváhagyják a tranzakciót, az év végére egy olyan, 360 milliárd dollár értékű szupermédium jön létre, melynek puszta léte is ki fogja kényszeríteni a médiavilág maradék cégeinek hasonló összeolvadását. A folyamat egyébként már javában zajlik a mobil telekommunikációs cégek bekapcsolódásával. A világelső mobiltelefon szolgáltató, a hazánkban is nemrég megjelent brit-amerikai Vodafone-Airtouch a napokban éppen azon dolgozik, hogy megvegye a Time Warner nagy európai vetélytársát, a német Bertelsmann AG médiacéget. (Ismeretes, hogy a világ harmadik legnagyobb médiabirodalmának tartott Bertelsmann kezében van többek között a Népszabadság is.)

A CNN hírtelevízió, a Time magazin, a People magazin, az HBO kábeltévé-csatorna, a Warner Brothers filmstúdió és számos más, hazánkban kevésbé ismert tartalomszolgáltatási világmárka tulajdonosaként számon tartott médiaóriás, a Time Warner és az utóbbi évtized új csillagaként felemelkedő AOL Internet-cég együttes éves bevételei meg fogják közelíteni a 40 milliárd dollárt. Az AOL Európában ismertebb termékei és szolgáltatásai közé tartozik a CompuServe, a Netscape és azok az elektronikus-kereskedelmi szolgáltatások, melyekben világelső az interneten. Piaci kapitalizációját tekintve a csupán 15 éves AOL értéke a Time Warnerének ma már a duplája. A Time és a Warner Bros. cég éppen tíz éve olvadt össze, egyesítve az angolszász mozi, zene, magazinok és a tévé világának nagy részét. A Time Warner olyan hosszú távra szerződtetett sztárok csapatával dolgozik, melyet legjobban talán Madonna neve fémjelez. Az egyenlő felek összeolvadásának titulált cégházasság szüleménye az AOL Time Warner névre keresztelt új médium. A birodalom igazgatótanácsának elnöke a globális terjeszkedésért és technológiai kérdésekért felelős Steve Case, az AOL eddigi elnök-vezérigazgatója lesz. Gerald M. Levin, a Time Warner eddigi elnök-vezérigazgatója lesz az új cég operatív irányításáért felelős vezérigazgató. Ted Turner, a CNN alapító atyja és a Time Warner jelenlegi alelnöke határtalan lelkesedéséről és teljes támogatásáról biztosította a „házasulandó feleket”. A bejelentés alkalmából Steve Case elmondta: „Ez történelmi pillanat, amikor új médium születik. Mindig is az volt a célunk, hogy az AOL az internetet az emberi életnek a televízióhoz és a telefonhoz hasonló központi, de még értékesebb elemévé tegye. Ez most az a vissza nem térő lehetőség, amikor ígéretünket beválthatjuk. Az új évszázadot egy olyan különlegesen újszerű vállalat megteremtésével kezdjük, amelynek páratlan hatalom áll a rendelkezésére a társadalom pozitív befolyásolására. A Time Warnerrel való szövetségünk alapjaiban fogja megváltoztatni az emberek tájékoztatását, kommunikációját, szórakozását és fogyasztási szokásait.”

Elemzők szerint az összeolvadás képlete egyszerű. Az óriási ügyfélkörhöz a Time Warner médiatartalmát a lehető legszélesebb technológiai keresztmetszeten és interaktív szolgáltatásokkal lehet ezentúl eljuttatni. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egyre inkább a tévékészülék, illetve annak utódja fogja magába integrálni a telefon, az internet, az adás-vétel, valamint a szórakoztatás és tömegtájékoztatás egyre nagyobb részét. A mobil telefoncégek legújabban kifejlesztett mobil-videotelefonjai pedig az egész eszköztárat hordozhatóvá teszik. A két cég együttes ügyfélköre nagyságának érzékeltetésére álljon itt néhány adat. Az AOL 22 millió előfizetőjéhez ezentúl hozzáadódik majd a CNN televízió 1 milliárd nézője, az HBO (csupán az USA-ban) több mint 35 millió fős előfizetői tábora, 120 millió újságolvasó és 13 millió kábeltelevízió-előfizető. (A Time Warner mozilátogatóit és zenerajongóit itt nem számszerűsítettük.) Csupán az új cégóriás összesített előfizetői bázisa jóval több mint 10 magyarországnyi népességet tesz majd ki. Az AOL szolgáltatásait ezentúl széles sávú átvitellel kínálhatja majd a Time Warner több mint 20 millió kábeltelevízió-előfizetőjének, a Time Warner pedig tartalmat szolgáltathat az AOL rendelkezésére álló csatornákon. A közeli jövőben elsősorban a Time Warner zenei termékeinek tömeges megjelenése várható az interneten, melynek használói túlnyomórészt fiatalkorúak. A nagy játékfilmek online megjelenéséhez és az interaktív televízió elterjedéséhez még számos technológiai és szerzői jogi kérdést kell megoldani, de nem vitás, hogy ez a fejlődés iránya. Az üzlet még kibontakozásra váró oldala az interaktív marketing lesz, mellyel szintén százmilliós közönséget célozhat meg az új cég.

A cégházasság bejelentése nemcsak az üzleti világot, de a szakmát is felkavarta. Egyes amerikai fogyasztói érdekképviseleti csoportok és a Nemzetközi Újságíró Szövetség már most aggodalmuknak adnak hangot a tranzakcióval kapcsolatban, attól tartva, hogy az eddig az egyetlen igazán demokratikusnak tekintett internet is kontrollált tartalommal fog megtöltődni, és információ és véleményszabadság szempontjából a kábeltelevíziózás szintjére fog süllyedni. Sokan a demokrácia és a sajtószabadság fenyegetettségétől tartanak. Az AOL erre a felvetésre reagáló nyilatkozataiban elvben kitart az internet, mint elektronikus médium teljes szabadsága mellett, jóllehet ezentúl cégen belüli érdeke lesz a Time Warner-tartalom minél nagyobb térhódítása. Azon túl, hogy egy szűk csoport – 16 fős igazgatói tanács – vezeti, a meghatározott tartalmi információ mostantól minden eddiginél szélesebb csatornán, minden eddiginél irányítottabban és minden eddiginél nagyobb tömegekhez jut majd el. A hagyományos médiacégek régi nagy álma valósul meg így, mivel elvben hajszálpontosan követhető lesz, hogy az egyén mikor, milyen műsort, mozit, zenét „fogyaszt”. Az interaktív elérés lehetővé teszi a befogadó számára, hogy képernyőn is csak megrendelt médiatermékeket fogyasszon, azt gondolva, hogy ő határozza meg, mit néz, hallgat vagy olvas. A preferenciáit állandóan szondázó és jól ismerő szolgáltató viszont ezentúl közvetlenül éri majd el őt, ami óriási kontrollt jelenthet. Kevesen mernének ma arra vállalkozni, hogy megjósolják, ez a folyamat pontosan hova vezet, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy az új évezred átlagos információfogyasztói egyre kevésbé lesznek képesek függetleníteni magukat a kialakuló szupermédiumok közvetlenül életükbe nyúló „szolgáltatásaitól”…

A törzsanyagot kiegészítő források. URL:

http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=6560

 



[1] Szekfű András: A szervezetek kommunikációjáról. In: Társadalmi kommunikáció. Szerk.: Béres I. –  Horányi Ö. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

[2] Kunczik, Michael: A demokratikus újságírás. Médiakutató. 2001. (7/10). URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/01_demokratikus_ujsagiras/07.html

 

Vissza Tovább