feb
23

Eszköz és/vagy módszer az újmédia?

Sokan másképpen, eltérő módon sokszor felületesen viszonyulnak a fogalomhoz. Vannak az újdonság iránt kritikátlanul rajongók, vannak olyanok, akik egy újabb haszontalan csodaszernek, divatjelenségnek tartják. Mások az IKT-vel egyenlőnek tartják, az iskolai felhasználást illetően sem alternatív, sem komplementer szerepet nem tulajdonítanak neki. Technikai oldalról sokan úgy vélik, hogy a tartalom hozzáférési módjában van különbség a régi és az újmédia között (szekvenciális, mint például a film, és a véletlen hozzáférésű számítógépes tárolók (merevlemezes meghajtók, optikai lemezek). Tehát a lineáris vonalvezetést – pl. mozifilm – felváltó non-lineáris tartalomszerveződésként fogják fel. Mások – az interaktivitás adta kétirányúsága miatt – a társadalmi demokratizáló hatását, és a társadalmi felzárkózás esélyét is látják benne. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az újmédiát jól lehet a kulturális kifejezés eszközeként alkalmazni.
Az IKT-n túlmutató új média platformok ismérveit feltárva rá kívánok mutatni arra, hogy az elektronikus tanulás olyan extenzív szakaszába lépett, amely – kezdetben személyi számítógép segítségével, majd más platformokon is elérhetővé válva – már túlmutat a weboldalakba szervezett tartalmak megjelenítésén.
A tanulmány másik fő áramát az újmédia fogalmának eszközközpontú megközelítésén túli új tartalomszervezés formán alapuló értelmezése képezi. Itt rá kívánok mutatni arra, hogy a hagyományos médiumok (nyomtatott és sugárzott) közös jellemzője a lineáris történet szerkezet volt, az újmédia Manovich-féle interpretációja szerint új narrációs technikaként definiáljuk a fogalmát. Ebben az értelemben tehát nem csupán az eszközhasználat módszertani kérdéseire gondolok, hanem arra, hogy a (hagyományos) oktatási folyamatra oly jellemző a narratív logika mellé hogy építhető fel a digitalizáció révén kialakult adatbázis alapon történő tartalomszervezés logikája, mely már egyfajta dramaturgiként kezelhető.
http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_konferencia_2013
http://cavemanenglish.blogspot.hu/2011/08/plot-map-diagrams.html
Forgó Sándor: Újmédia – eszköz vagy dramaturgia? (Inter- és transzdiszciplináris megközelítések)

júl
17

Táblagépek az oktatásban

Jubileumi XX. Bolyai Nyári Akadémia Medianformatikai tovabbkepzes Szovátán.
A ,Tablagepek’ rohamos elterjedesenek lehetunk tanui. Vajon ezekkel a barhol barmikor elerheto es hasznalhato ezkozokkel, lehetsegesse valik-e az osztalytermi tanulas is?
Milyen ut vezet a ,felho-alapu’ tanulshoz. Mikor es hogyan fognak ezek az eszkozok beagyazodni a pedagogikumba?

máj
26

Digitalis pedagogus konferencia az Elte Ppk n

A rendkivul tartalmas konferncia online is megtekintheto
http://digitalispedagogus.hu/kozvetites/

ápr
09

Újmédia diszciplína, és a pedagogikum

Egyre szélesebb körben kerül használatra az új média (újmédia) fogalomköre.  A fogalom használata  során egyre inkább szűkül az  értelmezés az  internetmédia  (webkettő), a mobil eszközök, táblagépek, és az  interaktív televízió fogalomkörére. Lev Manovich ugyanakkor a The Language of New Media című könyvében az adatbázis megközelítéssel interpretálja a fogalmat. Szerinte az újmédia öt alapelv mentén határozható meg, melynek alapja a numerikus reprezentáció és a modularitás, ezeket követi az automatizálás, a variabilitás végül pedig a kulturális átkódolás. Az újmédia elméletében azt mutatja be, hogy az új média jellemzői visszavezethetők a korábbi médiumokra is de egészében mégis új minőséget hordoznak. Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák, és más ’egyéb dolgoknak’ a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázis-formáknak. Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti.

Lehet-e a az újmédia fogalomkörét csupán eszköze-gyüttsere redukálni?

Hogyan lehetséges megközelíteni oktatási szempontból az  újmédia fogalomkörét?

Milyen előnyei, hátrányi lehetnek az újmédia rendszerrel történő oktatásnak? Azaz milyen szempontokat kell egyáltalán a pedagogikumnak feltárni (ismeretátadás, motiválás, szemléltetés, csoportmunka, visszacsatolás “számonkérés”, hatékonyság).

 

márc
09

Új média-kompetenciák a láthatáron – ­az újmédia oktatásához szükséges tanári/tanulói kompetenciák

A digitalizáció – amely kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalom-feldolgozást és kommunikációt forradalmasított – napjainkra a hálózati kommunikációs formák merőben új részterületeit alakította ki: a webkettőn alapuló társas-közösségi (szociális) szerveződési és tanulási formákat és tanulóközpontú webes környezeteket (e-learning2.0). Az új televíziózási technológiák – a gazdag médiatartalom és az interaktivitás révén pedig a számítógép és a televíziózás adta együttes élmény kombinációját nyújtják a néző számára. Véleményem szerint ma már nem elég a „hivatalosan” érvényben lévő Digitális kompetenciáról – különösen a társas közösségi elvek előtérbe kerülévével – beszélni, hanem a hálózatalapú tanulás és az interaktív TV iTV és mobil (táblagép ekönyv) eszközök oktatásban történő megjelenése révén újra kell gondolni a kompetencia hierarchiát, egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetenciákra is fel kell készíteni hallgatóinkat/diákjainkat. Úgy gondolom, hogy a 21. századi tanulási terek és formák elengedhetetlen velejárója az újmédia kompetenciák feltárása

feb
21

Virtuális közösségek és az információ

Napjainkban az elektronikus hálózati környezetben nagy mennyiségű információhalmazból válogathatunk. Informatikus -könyvtáros hallgatók véleményére vagyok kíváncsi az alábbi kérdésekben:
1.Vajon mennyere fontos a tartalom keresés ismérveinek tudatos szakszerű elsajátítása?
2.Vajon megelégedhetnek-e az információkezelő-közvetítő szakmákban a web szolgáltatások ismertének felhasználói szintjével.
3.Mennyire fontosak számunkra a virtuális közösségek?
6. Bízhatunk-e a közösségben
5.Milyen attitűdöt tanúsítsunk a z online közösségek iránt?
6. A közösségek által generált tartalmak mennyire hitelesek, mennyiben szűrtek esetleg segítenek figyelmünket ráirányítani bennünket érdeklő kérdésekre?
Várom hozzászólásaikat.
Forgó Sándor

okt
28

Tantermi IKT vö. „Felhőpedagógia”

Az internet napjainkra nem csupán az oktatás tárgya, hanem már az oktatás színterévé is vált[1]. Amikor elektronikus tanulási terekről beszélünk nem elég csupán arra gondolni, hogy milyen tantermi szemléltető eszközöket (projektor, interaktív tábla, táblagép, szavazórendszerek) alkalmazzunk a tanórákon, hanem azzal is számolhatunk, hogy az interneten már meglévő tartalmakat és a webkettes (blogok, közösségi tartalommegosztók, könyvjelzők, RSS) szolgáltatásokat is felhasználhatunk az oktatómunkánk során. A számítógépes felhőben működő szolgáltatásokat egy egyszerű internetes böngésző révén oktatási célra is igénybe tudjuk venni. Úgy gondolom, hogy ezek közül, az alábbi szolgáltatásokhoz szükséges kompetenciákat érdemes bemutatni. Bár a bemutatás számozott sorrendben történik, úgy gondolom, hogy ezek a kompetenciák nem lineárisan épülnek egymásra, hanem emergens, irreguláris formában alakulnak ki, jelennek meg. (Természetesen szívesen látok, minden új megoldást a felületen.) Tovább »

okt
16

Elektronikus Médiumok és tananyagok – oktatás facebookon…

A címben megjelölt tantárgynévvel indítottam el kurzusomat 3 évvel ezelőtt, azzal  a céllal, hogy a tantermi tanulási környezeteken kívül, a hálózati médiakommunikációs eszközökkel és módszertani lehetőségekkel is megismertethessem hallgatóságomat. Az  azóta eltelt időszakban sokan megismerkedhettek ezzel szaktárggyal, benne a hagyományos instrukcionalista, konstruktivista és az  újabban egyre inkább polgárjogot nyerő hálózatalapú tanulásszervezéssel.

http://www.slideshare.net/forgos/upsz-200908-fs

A hétvégén Master szintű konzultációkon sok gyakorló pedagógus kollégával beszéltük át a kérdéskört. Számukra -és természetesen minden érdeklődő számára –  szeretnék  ajánlani néhány olyan érdekes weboldalt, ahol más szemszögből is láthatják az iskolai tapasztalatokat.

Az  egyik legnagyobb vitát a fb-on való oktatás lehetősége váltotta ki, mivel a kollégák elmondása szerint  sok iskolában”Tiltott” sávba került az  alkalmazás.

Néhány konkrét adatot szeretnék ehhez hozzátenni az  alábbi  linkek segítségével, egyben várom a hozzászólásokat.

Nem csak szórakozás, de oktatás is a facebook-on http://oktinf.elte.hu/blog2011osz/?p=132

 

okt
16

Agria Média és oktatástechnológia

A múlt héten fejeződött be a z Agria Média  Információtechnikai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás, mely immáron  alkalommal került megrendezésre. A jubileumi  konferenciát sok  régi  barátunk, kollégánk és több társadalmi szervezet képviselői  megtisztelték. A nagyon széles spektrumú konferencián igazán jó volt vendéglátónak lenni, hisz megtapasztalhattuk , hogy talán az oktatástechnológiában kitaposott ösvények az  IKT  és a hálózatalapú tanulás tanulási  formák  globális szupersztrádájává váltak.

A jubileumi konferencia sorozat elérhetősége:

http://www.ektf.hu/agriamedia/index.php?page=program

 

 

 

 

szept
10

Új média-kompetenciák a láthatáron – az újmédia oktatásához szükséges tanári kompetenciák

A digitális kompetencia fogalmában meghatározásban – bár nagyon előrelátóan és széleskörű értelmet adva a digitális világ előtöréséből adódó irányzatoknak megfelelve – szintetizálva szerepel az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek leírása.

E szerint : „Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.”  A fenti meghatározás azonban nem tér ki a webkettőn alapuló és az újmédia-együttesek alkalmazásához felhasználásához szükséges kompetencia szintekre.

Véleményem szerint ma már nem elég a „hivatalos” Digitális kompetenciáról beszélni, hanem a hálózatalapú tanulás és az Interaktív TV (iTV) és mobil eszközök oktatásban történő megjelenésével révén újra kell gondolni a kompetencia hierarchiát, egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetenciákra is fel kell készíteni hallgatóinkat/diákjainkat.

A fenti  gondolatokról bővebben az Agria-Média IKT konferencián Egerben az  EKF-n fogok részletesebben szólni.

Older posts «